Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes búcsúja

Lélekvesztőtől a tengerjáróig

Belpol

Betegség miatt visszavonul a minisztériumi munkától Farkas Sándor, aki a dolgozók által is megbecsült téeszelnökből lett fideszes politikus. Már miniszter­helyettes volt, amikor egyetlen civil munkahelye, ahol 47 év alatt gyakornokból tulajdonos lett, Mészáros Lőrincé lett.

Lemondott államtitkári tisztségéről Farkas Sándor, aki az utóbbi hat évben Nagy István agrárminiszter helyetteseként is dolgozott. A szentesi politikus – mint Facebook-oldalán május 27-én írta – váratlan betegsége miatt döntött így, elhatározását tudomásul vette a miniszterelnök. Farkas neki és mindenkinek megköszönte a közös munkát, és azt is írta, hogy országgyűlési képviselői tisztségét megtartja (s értesülések szerint a jövő évi választáson is elindítaná a pártja).

„Jobbulást kívánok, ha valóban ez a valódi ok, ellenben azt nem értem, hogy országgyűlési képviselőként akkor hogyan tud tovább dolgozni? A két dolog üti egymást” – írta a bejegyzés alá egy kommentelő. Ő volt az egyedüli kételkedő, páran helyre is tették. A többi hozzászóló, köztük politikusok, mielőbbi felépülést kívántak Farkasnak. A miniszterhelyettes nyilvános oldalának a kezelője lelkiismeretesen megosztja a kormány közleményeit – az Ukrajna ellenzett uniós tagságával kapcsolatos felhívásokat, a budapesti patriótatalálkozó összefoglalóját –, és azok alatt gunyoros, agresszív megjegyzések is előfordulnak. Farkas közéleti munkája, személyisége azonban jellemzően nem vált ki szélsőséges reakciókat.

„Ideje volt” – írta Farkas távozásának hírére reagálva a Narancsnak Varga Ferenc (DK) országgyűlési képviselő, aki az utóbbi években rendre bírálta a parlamentben Farkas munkáját. „Egy nappal előtte tettem ki, hogy a bokrosi gazdák a munkánk eredményeként végre megkapják az általa megígért segítséget. Volt néhány nehéz pillanata ebben a képviselő úrnak. Másnap visszahívták. Ő egészségügyi okokra hivatkozik. Nekem furcsa, hogy államtitkár nem tud lenni, de körzeti képviselő igen.”

Be a szervezetbe

A Csongrád-Csanád megyei 3. számú választókerülethez 22 település tartozik, köztük öt város, nyolcvanezer választópolgár. Legutóbb, 2022-ben Farkas Sándor majd’ 30 ezer szavazattal, 54,74 százalékkal győzött az össz­ellenzéki jelölt, Szűcs Ildikó (31,36 százalék) előtt. 2018-ban 49,62 százalékot ért el az akkor még jobbikos Szabó Zoltán Ferenccel (37,79 százalék) szemben. Farkast, amióta indult, csak a szocialista Szirbik Imre, Szentes akkori polgármestere tudta legyőzni 2006-ban. Szirbik és Farkas is 1953. szeptemberi születésű. Együtt nőttek fel, egy városban, de utóbbi később kezdett politizálni.

Farkas Sándor eredetileg öntözéses-meliorációs üzemmérnök, mezőgazdasági mérnök. Ahogy megszerezte első diplomáját 1975-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán, ment gyakornoknak a Szentes melletti Fábiánsebestyén Kinizsi Tsz-ébe, és ott dolgozott 47 évig. Becsülték, mert 1992-ben a tagok elnökké választották. Fábiánsebestyénben a visszaemlékezések szerint a kárpótlás az átlagosnál kevesebb sérelemmel és keserűséggel járt. Akik gazdálkodni akartak, jó földeket kaptak, és azok sem jártak rosszul, akik maradni akartak a szövetkezetben. Abban, hogy ez így alakult, Farkas Sándornak része volt. Fejlődő mezőgazdasági nagyvállalatot vezetett, amely idővel a családja tulajdonába is került: ez a karrier jellemzőbb volt az MSZP-s agrárpolitikusokra. Ő viszont 1993-ban a Fideszbe lépett be. Egy évvel később tagja lett a párt országos választmányának, 1998-tól pedig országgyűlési képviselőként, a mezőgazdasági bizottság elnökeként hunyorogva, szelíden mosolygott a bajusza alatt, amikor pártja koalíciós partnerének, a Független Kisgazdapártnak valamelyik prominense a vagyonos agrárvállalkozók ellen ágált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

OSZAR »